2018.december
…gyerekkoromban egy Rippl-Rónai utcai nagy bérházban laktunk, …körfolyosó…belül u alakú nagy belső udvar …ide néztek az erkélyek…..négy emelet….jó sok lakással és lakóval….alul trafik , szabó , fodrászat….szóval volt itt minden…karácsonykor az egész ház megbolydult, már délelőtt elkezdődött a faállítás, …egyébként mindenki tudta, hogy kinél mekkora karácsonyfa volt, mert az erkélyeken várták a fák a karácsonyi rajtot, ahová ugye mindenki át és belátott…ment is a szöveg rendesen….” hú…a K-ék mekkora fát vettek, van vagy három méter…..hát persze, a Zolit most nevezték ki osztályvezetőnek….van miből…” szóval már délelőtt megindult a nap főműsora a faállítás….az első nehézség a pincében volt, ott ugyanis nagyon gyér volt a fény, és gyertyák mellett keresgélték a harcosok az eszközöket….már ez jó szórakozás volt nekünk gyerekeknek, én mindig a szöveget figyeltem, a mai napig emlékszem még a részletekre is….” az istenit neki, hol a francba van a kisfűrész”,….majd óriási robaj….ilyenkor ledőlt egy adag előre felvágott tüzifa….” mácsak ez hiányzott, most pakolhatom fel”…..de előbb-utóbb mindenki megtalálta a faállításhoz szükséges eszközöket, és teljes menetfelszereléssel indultak haza a nagy mutatványra….a fákat általában a folyosón próbálták talpra állítani, de volt aki az erkélyen csinálta….mindegy volt, mindenhol láttuk….voltak rutinosak, ők spanba dolgoztak, itt ugyan fogyott egy kis célzóvíz, de ketten, hárman hamar boldogultak, néha kaptak egy kis figyelmeztetést az asszonyoktól….” Jóska, má megen egy órája kint vagytok” …kiabálta a konyhából Klári néni…” há legalább karácsonykó ne fröccsözzetek..” ..” dehogy fröccsözünk drágám, a Zoliék fája még nem stabil…” jött a megnyugtató válasz….és Géza bácsiék…finom úri ember hetven körüli…a folyosón kezdte a harcot….precíz ember volt, minden készséget kikészített, …kétfajta fűrész, csavarhúzó, kalapács, szögek, kézifúró, ékek, smirgli, mérőszalag,…….a fát is fehér ingben, kockás mellényben gyűrte…..úgy húsz perc elteltével kijött Mária néni…..ekkor nehezedett a helyzet „ Gézám megfázol….már negyedórája kint vagy és sehol nem tartasz…Marika nyugi, már megfaragtam alul, …most már csak pásszintok, pásszintok és kész…” Marika vissza, majd újabb negyedóra után ki…” mit piszmogsz már azzal a fával ennyit….istenem …minden évben ez a cirkusz…jajj ..vigyázz azzal a fűrésszel…nehogy úgy járjunk mint három éve…a fiumei úton a balesetin töltöttük a szentestét …..dehogy ötéve volt, három…akkor született a Jancsika a Veráéknál…nem vagyok hülye…..és a káposzta is odégett, amióta élek az volt az első karácsony, hogy nem volt töltött káposzta, még jó hogy a Lacus feljött az Évikéékhez egerszegről…igen…ő vitt be ha nem emlékeznél az új moszkvicsával…hányszor kértelek, hogy szólj a Bencze úrnak….ő mégiscsak asztalos…kiékeled…kiékeled…csak ne úgy mint tavaly, amikor ráesett az unokádra…a Micu meg úgy megijedt, hogy két napig nem jött ki a dívány alól….még a nyers májra se !! …szegénykém….már most fél….mindig ez a cirkusz…mindig….jövőre műfenyőt veszek, nem bírom már ezeket az izgalmakat, és a sütést is befejeztem vedd tudomásul….három napja ki sem jövök a konyhából…..hogyhogy az unokám miatt sütök ??…talán neked nem az unokád??….és te nem eszed a bejglit, meg a zserbót Géza?!!….meg a vaniliás hókiflit ??….úgyhogy hagyjuk ezt….jó a kocsonyát azt meglátom…na fejezd be a piszmogást és gyere be még mielőtt megfázol…az hiányzik még nekem „….Géza bácsi szerencséjére a szomszéd megjött, együtt betették, kiegyenesítették és bevitték….és így ment ez évről évre….
Endresz István 
Leave a comment