…a Tabáni kakas…

…mostanában a pagonyból hazafelé sokszor tekerek haza a kakas előtt…hosszú ideig zárva volt, nemrég megnyitott..de újra sötétek az üvegek este….nálam itt tényleg komoly a nosztalgia…1976 március elsején itt kezdtem el melózni…ez volt életem első munkahelye ( a foto: itt készült a folyosón 1977-ben)…emlékként megmaradt még egy pohár…kézzel festett…csodálatos..ez egy háromdekás stuca, eredetileg a fröccsöt ebben mérték…en plus egy üzletkártya…az étlapot sajnos az elmúlt negyvenkét év alatt elvesztettem…de arra emlékszem, hogy 102 ft volt a legdrágább kaja a rántott libamáj…32 ft volt egy kacsasült…a csirkepöci túróscsuszával 28.50 ft…ugyanennyi a naturborda sztrapacskával….volt még rózsa sándor kedvence vegyes környezetben 26 egységért… nálunk lehetett köretet cserélni..máshol ha valami rizzsel volt, akkor csak úgy ehetted…vagy a legendás pirburpárkáp…jó mi gebinesek voltunk vigyázz..de ami a sztár volt az a rokfortos fejessaláta, mert akkoriban ez nem volt nagy divat máshol…főleg a csemege ubi ( eccer balatonon 2005 körül egy étteremben láttam a német étlapon ..” Delicates gurken” ) cékla, csalamádé….jó nyáron ubsal meg fejes saláta…meg a gonosz vegyessali, erre mindig ráb…tak…egy csomó olyan cuccot, amit nem szeretsz….szerettek hozzánk járni, ha visszagondolok, a pesti művészvilág nagy része törzsvendég volt nálunk, és persze az orvosok, ügyvédek,….de a nepperek, simlisek,kártyások,lovisok sem kerülték a helyet…sok száz sztori van a búrában…egyszer talán nekiállok leírni ha lesz rá igény….ha most így nyuggerkorban belegondolok, hogy mi is történt akkor….hihetetlen…húszéves kis kölyökként ismerhettem a művészvilágot…színházba úgy jártam hogy a főszereplő adta le a tiszteletjegyet…a legjobb együttesekkel a koncertekre itthon és külföldön…velük egy verdában érted?!….a popfesztivált a premier után tizenötször láttam..volt úgy hogy az ügyelő mellett…abba is hagyom a felsorolást, mert lehetetlen leírni….majd egyszer elmesélem…….és ennyi nagynév között volt egy kedvencem…tonképp haver,de ő inkább mint az öccsét úgy kezelt…Máté Peti…az atillán lakott a túloldalon, a koncertek és a turnék után este szinte mindig hozzánk jött…vacsorázott, mesélt ,sztorizott..aztán zárás után mentem vele a kis olimpiába vagy a lánchídba…óriás fej volt…imádták a bárzongoristák…persze kaptak lét, nem keveset….ő komolyan vette hogy amit énekel az igaz is legyen „ Most élsz”…Sylvie Vartan világhírűvé tette az elmegyek című számát Nicolas néven…de ezt vagy tizenöt nyelven énekelték a nagyvilágban…cirka 150 dalt írt…a nagy részét ma is nyomják…sajnos csak 37 évet élt…nagy baj és nagy kár….a mai napig is összeszorul a gyomrom ha a házuk előtt elmegyek.

Leave a comment

Create a free website or blog at WordPress.com.

Up ↑

Design a site like this with WordPress.com
Get started