Párizs 2018 október 10.

…kissrác koromban francia sanszonokon nőttem fel…apám bakeliten hallgatta a nagyokat…aznavour, brel, brassins,piaf mirelle matthieu….etc….aztán beiratott a kölcsey gimnázium francia tagozatára….ez volt az első nyelv amit tanultam….az orosz is volt tonképp, de akkoriban nem nagyon szerette senki tanulni …ismert okok miatt……sokszor voltam párizsban…mindig megfogott ennek a városnak a hangulata…sosem próbáltam megmagyarázni hogy mi az ami más….ami megkülönbözteti ( persze csak számomra!!) a világ más városaitól….most néhány napot lóverseny ügyben ( longchamp..L’Arc de Triomphe verseny) kint töltöttünk a főnökasszonnyal,és persze nem csak a bois de boulogne-i pályán voltunk….naszóval most megpróbálom leírni amit én erről a városról gondolok…….azért szeretem párizst mert lenyűgöznek az épületei…a csodás házak az erkélyekkel a teraszokkal, a gyönyörű régi kapuk, a lépcsőházak…az egész építészet….meg azért mert két óra séta után sem nyom agyon a város….hiába van óriás zaj és forgalom, de a hatalmas tereken és a csodálatos jardinekben mindig leülhetsz,megpihenhetsz..akár még magányos is lehetsz, ha arra van igényed…szeretem mert jó átmenni a szajna hídjain, csodálni a kovácsoltvas trükköket…hesszelni a sétahajón a túristákat…én főleg a japánt szeretem…nyakában két géppel…mindkét kezében kamera és cirka kétmillió fotót készít mire hazaér…jó az amcsi is..ő imézing és vaáándeful..és lávli..és számos ízben máaárvelsz…persze az ismert nyávogással…és a vidám olasz…aki nézi..nézi…de aztán már sürgeti a femilit hogy igyunk már valamit …néhány perc múlva már nincs a hídon hanem a brasserie teraszán boldogon tölti a vöröset…és az orosz nagy medve..melette a kishölgy…aki a hídon is egy néhány perccel ezelőtt vásárolt kis cuccot nézeget…kicsi a doboz..némáá…az van ráírva hogy cartier..elmegyek mellette…rápillantok…csillog mint állat..egy füles van benne vagy 12 kő mintegy 6 karáttal….milyen egyszerű örömet szerezni..látod-látod…baszik ő a szajnára…itt egy kicsit leülni a harmonikással..vele szlengben beszélni..és meghallgatni egy aznavourt főleg a „la boheme-t”..aztán „ á bientot”-val búcsúzni, mert jönnék még vazeeeg…aztán ledzsalni a szajnáról és bambulni az utcákon nézni a sörözőket, a mindig fullteli kávézó teraszokat…itt beülök..nézem a tudományosan cigizőket..mélyre szívja,szereti lassan eregetni..és az elegáns hölgy?…aki az elefántcsont szipkába illeszti finoman a vékony dohányt….milyen jó az illata…a túloldalról meg jön egy csodás vaníliás pipafüst….a brasserie teraszán elindul az ebéd..hát azmeg…a gyönyörű boros flaskák…régivágású üvegekben a síma víz…igen adják csak úgy…szeretem a trükkös clochardokat…most az egyik horgászbot végére akasztotta a poharát, és azt lógatta eléd suska bedobás céljából…persze adok mert leleményes…szeretem a párizsiakban ahogy rajonganak…sok mindenért…most pont akkor voltunk amikor aznavourt temették…megállt a város..mindenki ott volt..államfők, színészek, zenészek, százezrek…este minden adó róla szólt….megaztán a metro…a gyönyörű állomások..a korlátok…a plakátok….a mozaik…a lóverseny a bois de boulogne-ban..idén a LArc-ra átjött harmincezer brit…hát őket nézni….végig szittyó..idén a Taittinger volt a fő támogató….átlátszó hűtött szatyrokban hurcolják a finom nedűt…vedelik pohárból,üvegből..majd dalmát hanyagsággal elhajítják….a nők egy idő után már mezítláb…hiába,.. nyomja a lasztit körömsurranó…a montparnassie temető….itt megtaláltuk mirelle darc és serge gainsburg sírját…többre nem vót idő mert zárt…..és a kultúra…hát ebbe nem kezdek bele, mert nem lenne hely rá….a főnökasszony még nem volt a rodin múzeumban…vasárnap délelőtt terveztük,de rábasztunk a sündörgésre,mert képzeld október első vasárnapján ingyenes minden musée..emiatt mindenhol kilóméteres sor állt…helyette hétfőn pantheon..de részletesen vigyázz…most ott nem volt nagy tömeg ..végre nem álltak negyvenezren előttem és nyugodtan megnézhettem azt a három csodás freskót..ahol attis ( attila a hun király) a gepidákkal és az osztrogótokkal megerősítve rádzsalt galliára….a rémült arcok..a harci felszerelések…a színek…igazi remekmű..na…hát így…